Amikor a kicsi is lehet NAGY

Évekkel ezelőtt volt szerencsém egy karácsonyi jótékonysági akció megszervezésében és lebonyolításában. Rengeteg levelet kaptunk, szomorú, egészségben és anyagiakban is korlátozott, hátrányos helyzetű, családoktól és barátoktól, szomszédoktól is, akik névtelenül kértek segítséget társaiknak. Nem bírtam ki könnyek nélkül, amikor egy gyermek írt a nagymamájáról és kérte, hogy Nagyi karácsonyát tegyük boldoggá. Felemelő érzés volt adni és másokat is erre motiválni.

Az utolsó adományt egy nagycsaládhoz én vittem ki. Tudták a gyermekeim is, hogy mik azok a csomagok a kocsi hátsó ülésén reggelente, de konkrétan a hozzájuk tartozó élettörténeteket nem ismerték. Az utolsó csomagnál meséltem a délutáni fuvaromról, a négy kisgyermekről, akik biztosan várják a „csodát”.

Mindkét lányom szó nélkül bement a szobájába, majd visszatért 1-1 játékkal, könyvvel. „Anya, gyere értünk a suliba, mi is megyünk veled!” Mentünk. EGYÜTT mentünk. Vittük a magunkét és másokét a MÁSIKÉRT. Aznap este csend volt nálunk. A másik házban nevetés és boldogság!

Nemcsak szervezeti szinten, hanem egyénileg is széles körben van lehetőségünk önkéntesen adakozni, önzetlenül segítséget nyújtani, életünk nagylelkű gesztusaként az adónk 1%-t  felajánlani olyan társadalmi csoportoknak, szervezeteknek, akiknek igazán szükségük van rá.

Elgondolkoztál már azon, hogy te miért segítesz másokon? Miért adományozol? Mi az igazi motivációd?

Talán felelősségérzetből, hogy másokon segíts? Pusztán jó érzésből? Vagy szokásból, mert ezt láttad otthon? Felkeresnek, megkeresnek, hogy támogass? Elismerésért? Vagy egyfajta bűntudatból, mert nincs időd és energiád még több erőfeszítésre mások iránt? Vagy….?

Ha adományozunk, gondolunk, figyelünk magunkon és szűk családunkon kívül másokra, más felnőttek gyermekek problémáira, felelősséget érzünk és empátiával fordulunk embertársaink felé. Érzelmeink mindenre hatnak, amit csinálunk. Mindez hatással van a személyiségünkre, fejlődik önismeretünk, érzelmi intelligenciánk. Érzelmi információkat kapunk magunkról, másokról, amelyek befolyásolják gondolatainkat, döntéseinket, viselkedésünket.

Értékeink, tudásunk, hozzáállásunk példát mutathat gyermekeinknek, hatékonyan alakíthatja az emberek gondolkodásmódját. Az eredmények nem feltétlenül kézzelfogható módon térülnek meg, de mindenképpen, elindítanak vagy támogatnak egy pozitív változást, és párbeszédet kezdeményezhetnek közöttünk, ami mindenki javát szolgálja.

Avatar photo
Fehér Zsuzsa