…” húzzatok magatokkal minket is!”

Manapság nagyon ritka az, hogy ha egy társaság évtizedekig jól működik. Pláne a mi régiónkban, ahol elég nagy a fluktuáció. Azt gondolom, hogy a rohamosan változó és felgyorsult világunkban nemcsak az anyagi és a gazdasági folyamatokra kell koncentrálni egy vezetőnek, hanem fokozott figyelmet kell fordítani a szellemi és a szociális kapcsolódásra egyéni és generációs szinten is. Mondhatjuk, az egyik legfontosabb szempont a munkahelyen. Pláne ott, ahol összhangban, nagyon fontos munkát kell végezni. Egy óvoda életében a gyermekek boldogsága, testi-lelki-szellemi fejlesztése a legfontosabb. Ők a jövő vezetői, és nem mindegy milyen alapokkal kerülnek az élet nagy körforgásába. Ezt az „alapozást” csak is egy jó közösség tudja elvégezi maradéktalanul. Hogy mégis hogyan? Olvassátok csak mi a titok!

A héten, mint a Közösen a Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának titkára, részt vettem egy 30 éves jubileumi ünnepségen. Az óvodát dicsérő szavakkal méltatták a városi elöljárók, a régi dolgozók és az óvodával valamilyen kapcsolatban álló meghívott vendégek is. A képviselő Úr szerint magasra tette az óvoda a mércét a városrésszel kapcsolatos elvárások területén is. „Ha már ilyen nagy és szép óvoda van itt, miért nincs…? Ha már ilyen felszerelt óvoda van itt, jó lenne…! Ha már vidékről is idehozom a gyermeket az óvoda és a pedagógus szemlélet miatt, szükség lenne még…  – kapja a kérdéseket, kéréseket, az óvodát, etalonkét említve.

Hallgatom a méltató szavakat, mintha aláfestő zene lenne füleimnek a látványhoz. Tekintetemmel végig pásztázom a több, mint 25 fős fiatalokból és idősebbekből álló tantestületet, közöttük a vezetővel, ahogy egyenes háttal, sugárzó tekintettel, fehér ingben büszkén viselik a 30-as kitűzőt.  Látom a meghatódottságot, a hálát a szemükben a sok jó szóértmosolyt az arcukon, amit egyik nap sem felejtenek otthon, látom, ahogy egymásra pillantanak, lopva megszorítják egymás kezét és azt súgják, hogy együtt csináltukApró ajándékok találnak gazdára, egy-egy meleg ölelés, csak mélyíti a hangulatot.

A korosztály a friss diplomástól a nyugdíj előtt állóig…Mi a titkuk? Nem érzem a generációs különbséget. Az biztos, (tudjuk mindnyájan) hogy őket nem a pénz motiválja. Egy szemléletet képviselnek különböző gondolkodással, temperamentummal, dinamikával viszonylag zökkenőmentesen. Kéz a kézben küzdenek egy célért úgy, hogy közben a sajátjukról sem feledkeznek meg.

Mintha meghallották volna a gondolataimat, és a vezető kimondta mi a Titok:

„Lehet, hogy idősebb vagyok, de nem fogom azt mondani a fiataloknak, hogy nem csinálhatod, ha van egy remek, számomra, vagy a kollégák számára újszerű, vagy ismeretlen ötlete. Ez egy koalíció. Azt mondom: hallgassátok meg a másikat, de húzzatok magatokkal minket is! A belső motiváció és az egymásra figyelés minden nehézségen át fog segíteni bennünket!”

A te cégednél mi A titok?

Avatar photo
Fehér Zsuzsa