Hibátlan, vagy csak illúzió?

A túl magas önértékelés olyan szélsőséges önkép, mint egy tükör, amely elferdíti a képet: minden vonás ragyogónak tűnik, de nem mutatja az árnyékokat. Az egyén, aki ebbe néz, elhiszi, hogy minden vonása hibátlan, minden mozdulata erény. Ám a valóság kártyavárként rejtőzik mögötte: impozáns, mégis egyetlen szélfuvallattól roskadozni kezd.
Az egyén irreálisan magasra értékeli saját képességeit, jelentőségét vagy eredményeit. Ez a magatartás gyakran akadályozza a reális önismeret kialakulását, és negatívan befolyásolja az egyén kapcsolatait, fejlődését, valamint a környezetében kialakuló megítélését.

Az ilyen önértékelés számos jellemzővel bír.

Az arrogancia és a felsőbbrendűség érzése kiemelkedő, hiszen az érintett úgy érzi, különb másoknál, és hajlamos lenézni azokat, akiket kevésbé sikeresnek vagy kompetensnek ítél.

Az önkritika hiánya jellemzi: hibáit nem ismeri el, a felelősséget másokra hárítja, és túlzott önbizalommal irreális célokat tűz ki, amelyeket nem tud kezelni.  Érzelmileg távolságtartó, önmagára összpontosít, és képtelen az empátiára

A kritikát személyes támadásnak veszi, védekezik vagy támad, ami rivalizáláshoz és kapcsolati nehézségekhez vezet, így kapcsolatai felszínesek és instabilak maradnak.

De honnan ered ez az állapot?

A gyermekkorban kapott túlzott dicséret vagy az alacsony önértékelés kompenzációja is vezethet túl magas önértékeléshez, hiszen az egyén a belső bizonytalanságát idealizált énképpel próbálja elfedni. A versenyközpontú környezet, irreális elvárások, korai sikerek és narcisztikus hajlamok tovább erősíthetnek.

A hiányzó visszacsatolás fenntartja az önelégültséget, az egyén nem fogadja el mások nézőpontjait. Ennek súlyos következményei lehetnek: az egyén elveszíti realitásérzékét, nem tanul hibáiból, szakmai és személyes kudarcokat szenved, és érzelmi instabilitással küzdhet az őt érő valós kihívások miatt.

Összességében A túl magas önértékelés összességében egy kiegyensúlyozatlan állapot, amely jelentős károkat okozhat az egyén fejlődésében, kapcsolataiban és hitelességében. Az egészséges önértékelés fenntartása érdekében kulcsfontosságú az önkritika, a fejlődés iránti vágy és a tiszteletteljes bánásmód másokkal szemben – ezek mind az egészséges énkép alapvető pillérei.